<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/">
	<channel>
	  		  <title><![CDATA[Asszociációk friss bejegyzések]]></title>
	    <link><![CDATA[http://.blogter.hu/]]></link>
	  
	 
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Tömeg és hatalom]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/493838/tomeg_es_hatalom]]></link>
  	   <description><![CDATA[A legutóbbi posztban elkezdett ismertetés folytatása és befejezése következik. Nem tekintem feladatomnak a témáról szóló többi elmélet áttekintését, ez tudományos értekezések tárgya. Canetti életművének többi része is kimarad a beszámolómból, hiszen nem  irodalomtörténetet írok. A szerző  fenti című könyvének a hatalomról szóló fejtegetéseit pontokba szedve kivonatolom és  értelmezem itt, a mag...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[35]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 10 Mar 2012 08:13:29 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Az egyéniség kiürülése]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/493666/az_egyeniseg_kiurulese]]></link>
  	   <description><![CDATA[Ebben a blogban legutóbb Pascalról írtam.  Elméleti erőben többé-kevésbé hozzá mérhető jelenkori esszéista volt Elias Canetti.  Néhány alkalommal &bdquo;Tömeg és hatalom&rdquo;c. művét  fogom idézni. Ilyen jellegű irományom a jelentős gondolkodók eredményei iránti érdeklődés körébe tartozik. (Különbözik a tényismereti törekvésemtől, példának okáért, a hajdani múlt kutatásától. Divatos kifejezés...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[30]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed,  7 Mar 2012 18:46:02 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A tudás két véglete]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/479320/a_tudas_ket_veglete]]></link>
  	   <description><![CDATA[A legutóbbi poszt vitájában hangzott el, hogy a rivaldafényben ágálók nagy 
része negyed- vagy féltudást hordoz és dönt olyasmiről, amihez egész tudás kell. A Pascal-szemlét ki lehet kerekíteni és be lehet fejezni azzal, amit ez a szerző a tudás végleteiről  állapított meg.

(327). &bdquo;... Az emberek általában helyesen ítélik meg a dolgokat, mert ôk
 abban a természetes tudatlanságban le...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[33]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 10 Sep 2011 13:24:06 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Udvaronctól ne várj igazságot]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/479015/udvaronctol_ne_varj_igazsagot]]></link>
  	   <description><![CDATA[&bdquo;...Milyen igazságtalan és oktalan az emberi szív! Rossznak tartja, hogy arra van kötelezve egy emberrel szemben, ami igazság szerint tulajdonképpen mindenkivel szemben kötelessége lenne! Mert helyes dolog- e, hogy megcsaljuk ôket?   Ennek az igazságtól való irtózásnak különbözô fokozatai vannak; de annyit elmondhatunk, hogy bizonyos fokig mindenkiben megvan, mert elválaszthatatlan önszer...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[93]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed,  7 Sep 2011 20:26:30 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A konstruktőr ember]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/468367/a_konstruktor_ember]]></link>
  	   <description><![CDATA[A szerzők egy része bezárkózik, ha a saját 	következtetéseit más szavakkal, vagy a sajátjától eltérő  	rendszerezésben hallja vissza, netán &ndash; urambocsá &ndash;  új 	tényezőkkel merészelik kiegészíteni a fogalmazványát. Nem 	vagyok a híve az ilyen fajta begubózásnak. Vállalni kell mások 	eredményeinek terjesztését is, holott ez szerényebb feladat, 	vagy annak látszik. Egy korábbi bejegyzés...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[54]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 14 May 2011 08:45:57 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Hogyan viseljük el a társas létet?]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/468084/hogyan_viseljuk_el_a_tarsas_letet]]></link>
  	   <description><![CDATA[Csányi Vilmos: &bdquo;Az emberi természet biológiai gyökerei&rdquo; c. előadásában (Mindentudás Egyeteme) vizsgálja az emberi  viselkedési együttest, a humán viselkedési komplexumot. Legutóbb ennek az egyik, (három közül az első) összetevőjéről,  a csoportélet szerveződésének fajspecifikus alapjairól  számoltam be. Most röviden ismertetem a másodikat,  a csoporttevékenységek összehangolását, sz...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[10]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 10 May 2011 18:16:43 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A kultúra szexuális és csoportkohéziós elemei]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/467312/a_kultura_szexualis_es_csoportkohezios_elemei]]></link>
  	   <description><![CDATA[Korábban írtam, hogy az emberfaj hosszú folyamatban, a kultúrával egyidejűleg keletkezett és e kettő egymást alkotta meg. Ezt az állítást őstörténeti leletanyagok bizonyítják. Ugyanazokra a mozzanatokra vet új fényt az ide tartozó jelenségek etológiai, viselkedéstani megközelítése. Az ember eszerint is abban különbözik a legjobban az állatvilág bármelyik tagjától, hogy kultúrája van. Csányi Vil...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[42]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun,  1 May 2011 20:22:04 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Őrjáratozó főemlősök]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/466617/orjaratozo_foemlosok]]></link>
  	   <description><![CDATA[Legközelebbi rokonaink, a csimpánzok és a bonobók (törpecsimpánzok) erős állatok, csapatban védelmezik területüket. 


A csoportokon belül a táplálékért nagy a vetélkedés. Igen mohók, és ha valami jó falat nem található nagy bőségben, akkor, ha többen találnak rá, abból  agresszió és verekedés lesz. 
 
A csimpánzok és az ember génjei között a hasonlóság  majdnem 99% -os. Persze ez az egy s...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[40]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 23 Apr 2011 11:59:42 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[50 000 éves, vagy fiatalabb Homo leletek]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/462691/50_000_eves_vagy_fiatalabb_homo_leletek]]></link>
  	   <description><![CDATA[A bejegyzés előzménye: http://href.hu/x/esul
Rövidítések: l.a táblázat alatt.

     	 	 	 	 	 	
    
        
            
            Kép
            
            
            Típuspéldány
            (vagy 			lelet neve)
            
            
            Kor
            (ezer év)
            
            
            Faj
            
            
            Feltárás...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[46]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 11 Mar 2011 17:19:07 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Az emberhez vezető út néhány lelete]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/462686/az_emberhez_vezeto_ut_nehany_lelete]]></link>
  	   <description><![CDATA[4 milliótól- 50000 évesig
Rövidítések a nemzetközi (angol) irodalomban

    
    AL - Afar Locality, Etiópia
    
    
    ARA-VP - Aramis Vertebrate 	Paleontology, Etiópia
    
    
    BOU-VP - Bouri Vertebrate 	Paleontology, Etiópia
    
    
    ER - East (Lake) Rudolf, Kenya
    
    
    KGA - Konso-Gardula, Etiópia
    
    
    KNM - Kenya National Museum
    
    ...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[15]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 11 Mar 2011 17:06:23 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Szilva]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/451685/szilva]]></link>
  	   <description><![CDATA[Nagyüzemi módszerekkel termelik a szilvát.

Gyümölcsösöm közepes nagyságú. Így is van vele éppen elég munka és gond, de most inkább a szomszédokéról írok. Több magasállású személy nagy kiterjedésû kerti területeket vásárolt meg a környezetemben. Egymás rokonai, ám mindegyik önállóan gazdálkodik. Nagyüzemi módszerekkel termelnek és a jelek szerint bõséges jövedelemhez jutnak. Furcsállottam, ho...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[118]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 10 Dec 2010 16:44:50 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Erkölcs és kutya]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/425249/erkolcs_es_kutya]]></link>
  	   <description><![CDATA[Amikor ideje eljött, a hindu Yudhishthira király négy fivére és a feleség, Draupadi jelenlétében elvégezte a halotti szertartást, szétosztotta javait és elindult a végső útra.
&bdquo;Az öt fivér, királyával, így ment ki Hásztinapurán,
Hatodik Draupadi asszony, egy kutya volt a hetedik&rdquo;
 
Négy fivére és Draupadi meghalt útközben. Végül már csak a kutya követte  Yudhishthirát. Ekkor oda...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[50]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 25 Jul 2010 18:28:37 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Mehrgarh, Yarmuk, Ain Ghazal]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/417705/mehrgarh_yarmuk_ain_ghazal]]></link>
  	   <description><![CDATA[A korai neolit műtárgyaira emlékeztetőül érdemes megszemlélni még egy Mehrgarh-i plasztikát Pakisztánból.  (Előzmény: http://href.hu/x/cgcw)

Fontos leletek kerültek elő a hasonló korú és műveltségű húsz hektáron elterülő Yarmukból (Izrael Állam)

Kerámia edény, ugyanonnan:

Kiépített kút, 4.15 m.:

Kutyus:

A következő helyszín Ain Ghazal (É-K Jordánia). Emberfigurái, ikerszobrai jel...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[33]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri,  4 Jun 2010 17:23:35 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Az Indus civilizáció előtt]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/417152/az_indus_civilizacio_elott]]></link>
  	   <description><![CDATA[A folyóvölgyek műveltségét a hegyoldali kultivációk előzték meg, csakúgy mint Mezopotámiában. A mai Pakisztánban kilencezer éve Mehrgarth (másképpen Mehrgarh) környékén tértek át a földművelésre és állattenyésztésre. Az egész kultúra önálló alapokon fejlődött ki. Hétezer éve már keramika is létezett, korongolás nélkül, amit ezer évvel később találtak fel, nagyjából a presumér fazekasokkal egyid...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue,  1 Jun 2010 18:25:53 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Hatvanezer éves adathordozók]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/413992/hatvanezer_eves_adathordozok]]></link>
  	   <description><![CDATA[Sivatagos afrikai vidékek maradék vadászó-gyűjtögető népe ma is zárt ivóedénynek, tartálynak használja a strucctojásokat. Ugyanezt tették őseink, akik egy dél-afrikai barlangba költöztek be 60 000 évvel ezelőtt.  Francia kutatók a Diepkloof-barlangban strucctojáshéj-töredékeket találtak.   A tojáshéjakba az ősi barlanglakók szisztematikusan ismétlődő geometrikus ábrákat karcoltak, véstek. Akárh...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[4]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 13 May 2010 19:37:11 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Külgazdasági állapotok]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/412395/kulgazdasagi_allapotok]]></link>
  	   <description><![CDATA[Hosszabb ideig figyeltem az államháztartási egyensúly helyreállításának menetét. Abból is több leágazás vezetett a fizetési helyzethez, ami részben függött, részben nem függött az államháztartási mérlegtől. A legdrámaibb fejlemények viszont éppen  a külső pozícióinkban következtek be. Mostani fő témám a külső egyenlegek állapota és csak ennek hatótényezőiként tekintem a belső változásokat.
 
...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[25]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue,  4 May 2010 21:17:32 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Három csapás]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/411922/harom_csapas]]></link>
  	   <description><![CDATA[Súlyos bűnök többszörös elkövetőire szabott új jogelv bevezetését fontolgatják. Az elnevezés legendás keletkezéséről ilyesféle tudomásunk van.
Ókori kínai tanítvány jelenti mesterének, hogy megértette a Tant, kilép a földi körforgásból, halhatatlan lehet.
 - Még fel kell készülnöd arra, ha jő a három csapás.
 - Becsaptál szentatyám, amikor azt mondtad, hogy erényeim miatt a mennyekkel lettem...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun,  2 May 2010 08:39:53 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Coignard és Tiborc]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/407204/coignard_es_tiborc]]></link>
  	   <description><![CDATA[Kedvenc abbém, Coignard tudatában feléledt egy ókori mese a régi perzsa uralkodóról. A nagykirály meg akarta ismerni az emberek egész történelmét és parancsba adta tudósainak, hogy állítsák azt össze. Húsz év múlva hoztak neki hatezer kötetet. Csináljanak belőle kivonatot, követelte. Még húsz évvel később  hoztak ezerötszáz kötetet, de azt is soknak találta. Eltelt újabb tíz év, akkor már ötszá...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri,  2 Apr 2010 19:56:41 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Feminizmus. Honnan jövünk? (12, retró)]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/400715/feminizmus_honnan_jovunk_12_retro]]></link>
  	   <description><![CDATA[Egy modern mozgalom nevével jelöltem a hajdani viszonyokat, ám mindössze a nők helyzetét és a nemek közti ősi szociális egyenlőség témáját kívántam szóba hozni az eredeti bejegyzésben. Retrospektív közlésének akkor  lehet értelme, ha újabb életanyaggal egészíti ki a régi cikk  vázlatos tartalmát. 
 
Az ősi homo sapiens sapiens könyörtelen, mint maguk a létfeltételek, de  a maga ragadozó ösztö...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[29]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 27 Feb 2010 14:50:43 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Magyar flintstone. Honnan jövünk? (11, retró)]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://asszociaciok.blogter.hu/397716/magyar_flintstone_honnan_jovunk_11_retro]]></link>
  	   <description><![CDATA[A flintstone magyarul kovakő.Tucatnyi fajtája van, köztük a közönséges tûzkõ.  Miriádnyi nem-mészhéjú puhatestű élőlény kemény házacskája épült kovasavból. Kémiából tanultuk, hogy szilicium a fõ  tartalma, amit egyébként a mai magas technológia  is használ.  Nálunk a kõzetet több helyen lehetett bányászni. Ezzel is dolgozhatott vértesszõllõsi vadászelődünk mintegy négyszázezer évvel ezelõtt.  "...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[36]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 14 Feb 2010 10:58:15 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  
	 
	</channel>
</rss>
